<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
<title>Forrásoldal</title>
<meta charset="UTF-8">
<meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1">
<title>Nyomtatás</title>
<link rel="stylesheet" href="css/bootstrap.min.css">
<link rel="stylesheet" href="nyomtatas.css">
<script src="js/bootstrap.min.js"></script>
<script src="nyomtatas.js"></script>
</head>
<body>
<div class="jumbotron bg-fej text-center">
<h1>Nyomtatás</h1>
</div>
<div class="container">
<div class="row">
<div class="col-md-12">
<h3>Nyomtatási eljárások</h3>
<p>A nyomtatás dokumentumok sokszorosítására szolgáló eljárás. Kínában már a 8. században feltalálták, Európában
viszont csak a reneszánsz korban jelent meg, a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg"
target="_blank">Johannes Gutenberg</a>-féle nyomdaprés volt az első európai nyomdagép. Az évszázadok során
sok eltérő nyomtatási eljárás fejlődött ki.</p>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Magasnyomtatás</h3>
<p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy
868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez
nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely
abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével
a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel
is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.</p>
<p><img src="kezi_szedes.jpg" alt="Kézi szedés" title="Kézi szedés" class="img-thumbnail"></p>
</div>
<div class="col-md-4">
<h3>Síknyomtatás</h3>
<p>1796-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alois_Senefelder" target="_blank">Alois Senefelder</a>
feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított
rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ,
melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a
fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.</p>
<p><img src="ofszet_nyomogep.jpg" alt="Ofset nyomógép" title="Ofset nyomógép" class="img-thumbnail"></p>
<p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak.
Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási
forma.</p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Szitanyomtatás</h3>
<p>A 19. században újra felbukkan egy némileg feledésbe merült technológia, a szitanyomtatás. A textiliparban
használják, ahol filmnyomásnak nevezték el. Főleg a lyoni selyemiparban volt használatos, selymek díszítésére.
Kialakulásáról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt
használták textilfestésre. A formát fakeretbe erősített emberi haj, később selyemszál alkotja, ráragasztott
rizspapírból kivágott sablonnal. A módszer maga nem sokat változott, de ma már modernebb anyagokat és
gyártástechnológiát alkalmaznak. A különböző sűrűségű szitaszövetekből sok esetben fototechnikai úton készítik
a nyomóformát. Szitanyomtatással olyan anyagok állíthatók elő, amik mással csak nehezen, vagy egyáltalán nem.
Manapság is a textilipar használja leginkább, de így gyártják például a közúti jelzőtáblákat is. Papírra is
nyomnak vele, általában kis példányszámú névjegyek, plakátok gyártására ideális, de sok esetben használják
ofszetnyomatok díszítő jellegű felülnyomására többnyire színtelen UV fényre száradó lakkokkal. Ezek mellett a
művészetben is használatos grafikai eljárás. </p>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-4">
<h3>Mélynyomtatás</h3>
<p>A 20. század elején tökéletesítik a mélynyomtatást, melynek elve az őskorig nyúlik vissza, majd később az
ötvösművészek fejlesztették tovább. A 15. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb
árnyalatok visszaadását is lehetővé tették. Ez az eljárás kimondottan művészeti célokra volt használatos.
Klics Károly angliai útja során megismerkedik <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot"
target="_blank">William Henry Fox Talbot</a> találmányával, melynek lényege az, hogy bizonyos sók
nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékenyekké válnak. Emellett tanulmányozza az akkori modern textiliparban
használt mélynyomó gépeket. Ezeket az ismereteket felhasználva kifejleszti a fényképészeti úton történő
formakészítést, és a rácsmélynyomtatást. Lényegében az ő találmányát hívjuk ma hagyományos értelemben
mélynyomtatásnak. Ezt az elvet alkalmazzák a tamponnyomtatásban is, mely hasonlóan az ofszetnyomtatáshoz, egy
közvetett nyomtatási forma. Először egy rugalmas anyagra mélynyomtatással juttatják a festéket, aztán ezt az
anyagot nyomják a nyomandó felületre. Az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy nem csak sík felületnél
használható. Manapság többek közt ajándék, és reklámtárgyak (például tollak, öngyújtók) esetében alkalmazzák.
</p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Digitális eljárások</h3>
<p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg
szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a
nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi
számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra
kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak
mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500
példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség. </p>
<p><img src="nyomdagep_pultja.jpg" alt="Nyomdagép pultja" title="Nyomdagép pultja" class="img-thumbnail"></p>
</div>
<div class="col-md-4">
<h3>Plakátnyomtatás</h3>
<p>Egy színes plakát nyomtatásának költségét meghatározó tényezők többek közt a
<ul>
<li>papírlap minősége </li>
<li>papírlap mérete</li>
</ul>
</p>
<p>A következő űrlapon plakátnyomtatáshoz lehet árat kalkulálni:</p>
<form class="bg-torzs p-3 text-center">
<label for="szelesseg">Szélesség (mm):</label>
<input type="number" class="form-control" id="szelesseg" min="10" max="1000" value="297"/>
<label for="magassag">Magasság (mm):</label>
<input type="number" class="form-control" id="magassag" min="10" max="1400" value="420"/>
<label for="ptip">Papírtípus:</label>
<select class="form-control" id="papirtipus">
<option value="38">Pauszpapír (115g/m³)</option>
<option value="32" selected>Matt, vastag, általános papír (120g/m³)</option>
<option value="45">Matt, normál, fotópapír (180g/m³)</option>
<option value="45">Fényes, normál, fotópapír (200g/m³)</option>
<option value="45">Szatén, normál, fotópapír (190g/m³)</option>
<option value="65">Művész, kreatív, kartonpapír (300g/m³)</option>
</select>
<input type="button" value="Kalkuláció" id="kalkulalGomb" onclick="kalkulal()"/>
<div>
<p>A kalkuláció alapja:</p>
<ul>
<li>területe: <span id="terulet"></span> dm<sup>2</sup></li>
<li>papírköltség: <span id="papir"></span> Ft/dm<sup>2</sup></li>
</ul>
<h2><span id="koltseg">?</span> Ft</h2>
</div>
</form>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>