14 lines
2.6 KiB
Plaintext
14 lines
2.6 KiB
Plaintext
|
Szent-Gy<47>rgyi Albert
|
|||
|
|
Az egyetlen magyar tud<75>s, aki sz<73>l<EFBFBD>haz<61>j<EFBFBD>ban <20>rdemelte ki a Nobel-d<>jat
|
|||
|
|
Budapesten sz<73>letett 1893. szeptember 16-<2D>n. Tanulm<6C>nyait a L<>nyai utcai reform<72>tus gimn<6D>ziumban v<>gezte, majd a budapesti tudom<6F>nyegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az els<6C> vil<69>gh<67>bor<6F>ban medikusk<73>nt vett r<>szt, de megsebes<65>lt, <20>s hamarosan leszerelt<6C>k. Ezut<75>n k<>lf<6C>ld<6C>n: Pozsonyban, Pr<50>g<EFBFBD>ban, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulm<6C>nyokat, a biol<6F>gia, az <20>lettan, a gy<67>gyszertan, a bakteriol<6F>gia, majd a fizikai-k<>mia ter<65>n. Ezt k<>vet<65>en Cambridge-ben, F.G. Hopkins biok<6F>miai tansz<73>k<EFBFBD>n megszerezte m<>sodik doktor<6F>tus<75>t, ez<65>ttal k<>mi<6D>b<EFBFBD>l, majd E.C. Kendall t<>mogat<61>s<EFBFBD>val egy <20>vig az Egyes<65>lt <20>llamokban dolgozott.
|
|||
|
|
Klebelsberg kultuszminiszter h<>v<EFBFBD>s<EFBFBD>ra hazaj<61>tt, <20>s 1931-t<>l 1945-ig a szegedi tudom<6F>nyegyetem orvosi vegy<67>szeti int<6E>zet<65>nek professzora, 1945 <20>s 1947 k<>z<EFBFBD>tt a budapesti tudom<6F>nyegyetem orvos kar<61>nak biok<6F>mia professzora volt. Az 1920-as <20>vek v<>g<EFBFBD>n Szent-Gy<47>rgyi ismeretlen anyagot tal<61>lt a mell<6C>kves<65>ben. Meg<65>llap<61>totta <20>sszet<65>tel<65>t <20>s hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazat<61>rve, Szegeden olyan n<>v<EFBFBD>nyi forr<72>st keresett, melyb<79>l nagyobb mennyis<69>gben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a c<>lra a szegedi paradicsompaprika kiv<69>l<EFBFBD>an megfelelt: 10 liter pr<70>snedvb<76>l 6,5 gramm hexuronsavat <20>ll<6C>tottak el<65>. 1932-ben Szent-Gy<47>rgyi a hexuronsavat azonos<6F>totta a C-vitaminnal. Javaslat<61>ra a hexuronsavat a skorbut elleni hat<61>sra utalva aszkorbinsavnak nevezt<7A>k el. Szegeden a paprik<69>b<EFBFBD>l kiindul<75> C-vitamin gy<67>rt<72>s m<>dszer<65>t is kidolgozt<7A>k.
|
|||
|
|
Az 1937-es <20>lettani-orvosi Nobel-d<>jat Szent-Gy<47>rgyi Albert nyerte el "a biol<6F>giai <20>g<EFBFBD>sfolyamatok, k<>l<EFBFBD>n<EFBFBD>sk<73>ppen a C-vitamin <20>s a fum<75>rsavkatal<61>zis szerep<65>nek ter<65>n tett felfedez<65>sei<65>rt".
|
|||
|
|
1947 v<>g<EFBFBD>n elhagyta az orsz<73>got, <20>s a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 <20>s 1962 k<>z<EFBFBD>tt az Egyes<65>lt <20>llamok Izomkutat<61> Tudom<6F>nyos Int<6E>zete tengerbiol<6F>giai laborat<61>rium<75>nak igazgat<61>ja, 1962 <20>s 1971 k<>z<EFBFBD>tt a Darthmouth-i Egyetem professzora volt.
|
|||
|
|
M<EFBFBD>r Szegeden kezdett foglalkozni az izom m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>s<EFBFBD>vel, <20>s sikeresen vizsg<73>lta az izom feh<65>rj<72>inek szerep<65>t az izom-<2D>sszeh<65>z<EFBFBD>d<EFBFBD>sban (1940-42). A szubmolekul<75>ris vizsg<73>latok ut<75>n <20>rdekl<6B>d<EFBFBD>se k<>s<EFBFBD>bb a rosszindulat<61> daganatok fel<65> fordult. K<>t <20>vtizeden <20>t foglalkozott a sejtszint<6E> szab<61>lyoz<6F>s jelens<6E>geivel.
|
|||
|
|
A Magyar Tudom<6F>nyos Akad<61>mia levelez<65> (1935), rendes (1938), majd 1945. m<>jus 30-<2D>n tiszteleti tagj<67>nak v<>lasztotta. Kapcsolatait Magyarorsz<73>ggal mindig fenntartotta, az 1960-as <20>vekt<6B>l rendszeresen hazal<61>togatott. 1986. okt<6B>ber 22-<2D>n halt meg Woods Hall-ban.
|
|||
|
|
1987-ben a Szegedi Orvostudom<6F>nyi Egyetem felvette nev<65>t.
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|