6 lines
2.2 KiB
Plaintext
6 lines
2.2 KiB
Plaintext
|
ZEMPL<EFBFBD>N
|
|||
|
|
Ahol a t<>j <20>lland<6E>an v<>ltozik
|
|||
|
|
Milyen vid<69>k ez? Neh<65>z lenne n<>h<EFBFBD>ny sz<73>val jellemezni a sokarc<72>, vibr<62>l<EFBFBD>, m<>gis fens<6E>ges nyugalmat <20>raszt<7A> t<>jat, ahol az ember <20>s a term<72>szet <20>vsz<73>zadok <20>ta <20>l szel<65>d harm<72>ni<6E>ban. A Zempl<70>ni-hegys<79>g <20>s a Bodrogk<67>z tal<61>lkoz<6F>s<EFBFBD>n<EFBFBD>l form<72>l<EFBFBD>dott ter<65>leten ezernyi m<>dj<64>t tal<61>lja az ember <20> ak<61>r az utaz<61>, ak<61>r az itt <20>l<EFBFBD> - , hogy megismerje a term<72>szetet, hogy k<>zel ker<65>lj<6C>n csod<6F>ihoz. Az <20>sv<73>nygy<67>jt<6A>, a madarak <20>let<65>re k<>v<EFBFBD>ncsi ornitol<6F>gus, a vadak csap<61>sait j<>r<EFBFBD> erd<72>szeret<65> ember, a v<>zparton csendesen <20>ld<6C>g<EFBFBD>l<EFBFBD> horg<72>sz <20>pp<70>gy megtal<61>lja az <20>r<EFBFBD>m<EFBFBD>t, mint a t<>jat gyalogosan, kenuval vagy ker<65>kp<6B>rral bebarangol<6F> turista.
|
|||
|
|
A Zempl<70>ni-hegys<79>g ter<65>let<65>n a mioc<6F>n kor<6F>, 15-20 milli<6C> <20>ve m<>k<EFBFBD>d<EFBFBD>tt t<>zh<7A>ny<6E>k vulkanizmus<75>nak anyaga <20>s a hajdani vulk<6C>nok lepuszt<7A>tott, a term<72>szet er<65>i <20>ltal alak<61>tott formakincse uralkodik. Itt tal<61>lhat<61> a mai Magyarorsz<73>g legmagasabb, leg<65>pebben megmaradt t<>zh<7A>ny<6E> k<>pja, a tokaji Nagy-Kopasz, mely b<>szke v<>d<EFBFBD>b<EFBFBD>styak<61>nt <20>rzi a Zempl<70>ni hegyvid<69>ket <20>s a Tisza-Bodrog <20>sszefoly<6C>s t<>rt<72>nelmileg igen jelent<6E>s ter<65>let<65>t. A dr<64>mai hat<61>s<EFBFBD> csoportba rendez<65>d<EFBFBD>tt S<>tor-hegyek is egy hajdani t<>zh<7A>ny<6E> kalder<65>j<EFBFBD>nak lepusztult maradv<64>nyai, melynek m<>retei tal<61>n az Etna mai m<>reteivel vetekedtek.
|
|||
|
|
A hegys<79>get l<>trehoz<6F> vulkanizmus a t<>rs<72>g mai k<>p<EFBFBD>re is r<>nyomja b<>lyeg<65>t. A k<>zetek b<>ny<6E>szhat<61> nyersanyagokban val<61> gazdags<67>ga <20>s a vulkanikus talajokon term<72> kiv<69>l<EFBFBD> min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD> sz<73>l<EFBFBD> mindm<64>ig meghat<61>rozza a t<>j ember<65>nek <20>let<65>t. A hegys<79>g felsz<73>n<EFBFBD>t a szeg<65>ly lejt<6A>in <20>s szokny<6E>j<EFBFBD>n a sz<73>l<EFBFBD> uralja, m<>g a hegyvid<69>k bels<6C> ter<65>letein <20>rintetlen erd<72>k, k<>z<EFBFBD>pkori eredet<65> f<>s legel<65>k <20>s r<>tek v<>ltakoznak.
|
|||
|
|
Az ide l<>togat<61> turista szinte napokig gyalogolhat an<61>lk<6C>l, hogy a mai iparosodott t<>rsadalom b<>rmi jel<65>t is tapasztalnia kellene. Olyan vid<69>k ez, ahol a d<>li melegkedvel<65> fl<66>ra <20>s a K<>rp<72>tok magashegyi n<>v<EFBFBD>nyei randev<65>znak egym<79>ssal, ahol m<>g ma is viszonylagos zavartalans<6E>gban <20>lhet az orsz<73>gosan is kiemelked<65> vad<61>llom<6F>ny, ahol visszatelep<65>ltnek mondhat<61> a hi<68>z <20>s a farkas <20>s ahol vil<69>gels<6C> muflon- <20>s g<>mtr<74>fe<66>k jellemzik az <20>llom<6F>ny min<69>s<EFBFBD>g<EFBFBD>t. A ter<65>let term<72>szeti <20>rt<72>keinek, gazdag n<>v<EFBFBD>ny- <20>s <20>llatvil<69>g<EFBFBD>nak v<>delm<6C>ben hozt<7A>k l<>tre a Zempl<70>ni T<>jv<6A>delmi K<>rzetet.
|