forked from pp/nyomtatas_js
Elkészültem a dolgozattal
This commit is contained in:
parent
8a0b001639
commit
c3573a3f85
|
@ -27,11 +27,13 @@
|
||||||
<h3>Magasnyomtatás</h3>
|
<h3>Magasnyomtatás</h3>
|
||||||
<p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy 868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.</p>
|
<p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy 868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.</p>
|
||||||
<p></p>
|
<p></p>
|
||||||
|
<img src="kezi_szedes.jpg" class="img-thumbnail" title="Kézi szedés">
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
<div class="col-md-4">
|
<div class="col-md-4">
|
||||||
<h3>Síknyomtatás</h3>
|
<h3>Síknyomtatás</h3>
|
||||||
<p>1796-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alois_Senefelder" target="_blank">Alois Senefelder</a> feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ, melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.</p>
|
<p>1796-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alois_Senefelder" target="_blank">Alois Senefelder</a> feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ, melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.</p>
|
||||||
<p></p>
|
<p></p>
|
||||||
|
<img src="ofszet_nyomogep.jpg" class="img-thumbnail" title="Ofset nyomtatógép">
|
||||||
<p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak. Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási forma.</p>
|
<p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak. Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási forma.</p>
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
<div class="col-md-4 bg-torzs">
|
<div class="col-md-4 bg-torzs">
|
||||||
|
@ -48,6 +50,44 @@
|
||||||
<h3>Digitális eljárások</h3>
|
<h3>Digitális eljárások</h3>
|
||||||
<p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500 példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség. </p>
|
<p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500 példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség. </p>
|
||||||
<p></p>
|
<p></p>
|
||||||
|
<img src="nyomdagep_pultja.jpg" class="img-thumbnail" title="Nyomdagép pultja">
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
<div class="col-md-4 bg-torzs">
|
||||||
|
<h3>Plakátnyomtatás</h3>
|
||||||
|
|
||||||
|
<p>Egy színes plakát nyomtatásának költségét meghatározó tényezők többek közt a</p>
|
||||||
|
|
||||||
|
<ul>
|
||||||
|
<li>papírlap minősége</li>
|
||||||
|
<li>papírlap mérete</li>
|
||||||
|
</ul>
|
||||||
|
|
||||||
|
<p>A következő űrlapon plakátnyomtatáshoz lehet árat kalkulálni:</p>
|
||||||
|
|
||||||
|
<form class="bg-torzs p-3 text-center">
|
||||||
|
<label for="szelesseg">Szélesség (mm):</label>
|
||||||
|
<input type="number" class="form-control" id="szelesseg" min="10" max="1000" value="297" />
|
||||||
|
<label for="magassag">Magasság (mm):</label>
|
||||||
|
<input type="number" class="form-control" id="magassag" min="10" max="1400" value="420" />
|
||||||
|
<label for="ptip">Papírtípus:</label>
|
||||||
|
<select class="form-control" id="papirtipus">
|
||||||
|
<option value="38">Pauszpapír (115g/m³)</option>
|
||||||
|
<option value="32" selected>Matt, vastag, általános papír (120g/m³)</option>
|
||||||
|
<option value="45">Matt, normál, fotópapír (180g/m³)</option>
|
||||||
|
<option value="45">Fényes, normál, fotópapír (200g/m³)</option>
|
||||||
|
<option value="45">Szatén, normál, fotópapír (190g/m³)</option>
|
||||||
|
<option value="65">Művész, kreatív, kartonpapír (300g/m³)</option>
|
||||||
|
</select>
|
||||||
|
<input type="button" value="Kalkuláció" id="kalkulalGomb" onclick="kalkulal()" />
|
||||||
|
<div id="valasz">
|
||||||
|
<p>A kalkuláció alapja:</p>
|
||||||
|
<ul>
|
||||||
|
<li>területe: <span id="terulet"></span> dm<sup>2</sup></li>
|
||||||
|
<li>papírköltség: <span id="papir"></span> Ft/dm<sup>2</sup></li>
|
||||||
|
</ul>
|
||||||
|
<h2><span id="koltseg">?</span> Ft</h2>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
</form>
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
11
nyomtatas.js
11
nyomtatas.js
|
@ -1,13 +1,16 @@
|
||||||
function kalkulal(){
|
function kalkulal(){
|
||||||
//Ürlapadatok
|
//Ürlapadatok
|
||||||
const szelesseg=?
|
const szelesseg=document.getElementById("szelesseg").value;
|
||||||
const magassag=?
|
const magassag=document.getElementById("magassag").value;
|
||||||
const papir=?
|
const papir=document.getElementById("papirtipus").value;
|
||||||
//Számítások
|
//Számítások
|
||||||
let terulet=Math.round((szelesseg*magassag)/10000);
|
let terulet=Math.round((szelesseg*magassag)/10000);
|
||||||
let koltseg=terulet*papir;
|
let koltseg=terulet*papir;
|
||||||
|
let ossz = koltseg*terulet;
|
||||||
//Megjelenítés- a terulet, papír és költség adatok
|
//Megjelenítés- a terulet, papír és költség adatok
|
||||||
|
document.getElementById("terulet").innerHTML = terulet;
|
||||||
|
document.getElementById("papir").innerHTML = koltseg;
|
||||||
|
document.getElementById("koltseg").innerHTML = ossz;
|
||||||
//Az utolsó utasítás, amely láthatóvá teszi az eredményt
|
//Az utolsó utasítás, amely láthatóvá teszi az eredményt
|
||||||
document.getElementById('valasz').style.visibility = "visible";
|
document.getElementById('valasz').style.visibility = "visible";
|
||||||
}
|
}
|
||||||
|
|
Loading…
Reference in New Issue
Block a user