Compare commits
2 Commits
e1e56496f6
...
c4f2c04b84
Author | SHA1 | Date | |
---|---|---|---|
|
c4f2c04b84 | ||
|
b4b737f82c |
|
@ -1,5 +1,6 @@
|
||||||
<!DOCTYPE html>
|
<!DOCTYPE html>
|
||||||
<html lang="hu">
|
<html lang="hu">
|
||||||
|
|
||||||
<head>
|
<head>
|
||||||
<meta charset="UTF-8">
|
<meta charset="UTF-8">
|
||||||
<meta http-equiv="X-UA-Compatible" content="IE=edge">
|
<meta http-equiv="X-UA-Compatible" content="IE=edge">
|
||||||
|
@ -8,45 +9,93 @@
|
||||||
<link rel="stylesheet" href="bootstrap-5.2.1-dist/css/bootstrap.min.css">
|
<link rel="stylesheet" href="bootstrap-5.2.1-dist/css/bootstrap.min.css">
|
||||||
<link rel="stylesheet" href="magyarkutyak.css">
|
<link rel="stylesheet" href="magyarkutyak.css">
|
||||||
</head>
|
</head>
|
||||||
<body>
|
|
||||||
|
|
||||||
<h1>Melyek az ősi magyar kutyáink?</h1>
|
|
||||||
|
|
||||||
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is.
|
<body>
|
||||||
|
<div class="container">
|
||||||
Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának.
|
<h1>Melyek az ősi magyar kutyáink?</h1>
|
||||||
|
|
||||||
|
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor
|
||||||
Drótszőrű magyar vizsla
|
fehér
|
||||||
Erdélyi kopó
|
színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is.
|
||||||
Komondor
|
|
||||||
Kuvasz
|
Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a
|
||||||
Magyar agár
|
Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás
|
||||||
Mudi
|
során.
|
||||||
Puli
|
Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető
|
||||||
Pumi
|
ugyanannak a fajtának.
|
||||||
Rövidszőrű magyar vizsla
|
|
||||||
|
<ul>
|
||||||
|
|
||||||
<h2>A komondor és a kuvasz</h2>
|
Drótszőrű magyar vizsla
|
||||||
<p>Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.</p>
|
Erdélyi kopó
|
||||||
|
Komondor
|
||||||
<h2>A magyar vizsla</h2>
|
Kuvasz
|
||||||
<p>A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették.</p>
|
Magyar agár
|
||||||
|
Mudi
|
||||||
<h2>A puli, a pumi és a mudi</h2>
|
Puli
|
||||||
<p>A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.</p>
|
Pumi
|
||||||
|
Rövidszőrű magyar vizsla
|
||||||
<h2>A magyar agár</h2>
|
|
||||||
<p>Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza.</p>
|
</ul>
|
||||||
|
|
||||||
<h2>Az erdélyi kopó</h2>
|
<div class="row">
|
||||||
<p>Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.</p>
|
<div class="col-6">
|
||||||
|
<h2>A komondor és a kuvasz</h2>
|
||||||
|
<p>Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és
|
||||||
|
bátor
|
||||||
|
fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és
|
||||||
|
gulyáinak, és
|
||||||
|
valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar
|
||||||
|
szürkére. A
|
||||||
|
kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő
|
||||||
|
megvesztegethetetlen,
|
||||||
|
bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe
|
||||||
|
való.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
|
||||||
|
<h2>A magyar vizsla</h2>
|
||||||
|
<p>A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad
|
||||||
|
vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe,
|
||||||
|
és
|
||||||
|
egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az
|
||||||
|
állománya,
|
||||||
|
hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as
|
||||||
|
években
|
||||||
|
drótszőrű változatát is kitenyésztették.</p>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
<div class="col-6">
|
||||||
|
<h2>A puli, a pumi és a mudi</h2>
|
||||||
|
<p>A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is
|
||||||
|
alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A
|
||||||
|
másik
|
||||||
|
két
|
||||||
|
fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.</p>
|
||||||
|
|
||||||
|
<h2>A magyar agár</h2>
|
||||||
|
<p>Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek,
|
||||||
|
évszázadokon
|
||||||
|
át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a
|
||||||
|
fajtát
|
||||||
|
az
|
||||||
|
akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége
|
||||||
|
kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány
|
||||||
|
egyedéből
|
||||||
|
tenyésztették vissza.</p>
|
||||||
|
|
||||||
|
<h2>Az erdélyi kopó</h2>
|
||||||
|
<p>Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga
|
||||||
|
vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút
|
||||||
|
követően
|
||||||
|
hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni
|
||||||
|
Erdély
|
||||||
|
területéről, és újraéleszteni a fajtát.</p>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
Felhasznált források:
|
Felhasznált források:
|
||||||
http://www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/oshonos-kutyaink-kuvasz-komondor-magyar-vizsla-puli-pumi-mudi-magyar-agar-erdelyi-kopo/2235/
|
http://www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/oshonos-kutyaink-kuvasz-komondor-magyar-vizsla-puli-pumi-mudi-magyar-agar-erdelyi-kopo/2235/
|
||||||
Melyek az ősi magyar kutyáink?
|
Melyek az ősi magyar kutyáink?
|
||||||
|
|
||||||
</body>
|
</body>
|
||||||
|
|
||||||
</html>
|
</html>
|
Loading…
Reference in New Issue
Block a user