Óra vége
This commit is contained in:
Horváth Bence Géza
parent
d5ea847dba
commit
fd4faabb0b
|
|
@ -1,84 +1,130 @@
|
||||||
<!DOCTYPE html>
|
<!DOCTYPE html>
|
||||||
<html lang="en">
|
<html lang="en">
|
||||||
<head>
|
|
||||||
<meta charset="UTF-8">
|
<head>
|
||||||
<title>Magyarország kutyafajták</title>
|
<meta charset="UTF-8">
|
||||||
<link href="magyarkutyak.css" rel="stylesheet" type="text/css">
|
<title>Magyarország kutyafajták</title>
|
||||||
<link rel="stylesheet" href="https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap@5.2.0/dist/css/bootstrap.min.css" integrity="sha384-gH2yIJqKdNHPEq0n4Mqa/HGKIhSkIHeL5AyhkYV8i59U5AR6csBvApHHNl/vI1Bx" crossorigin="anonymous">
|
<link href="magyarkutyak.css" rel="stylesheet" type="text/css">
|
||||||
</head>
|
<link rel="stylesheet" href="https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap@5.2.0/dist/css/bootstrap.min.css"
|
||||||
<body>
|
integrity="sha384-gH2yIJqKdNHPEq0n4Mqa/HGKIhSkIHeL5AyhkYV8i59U5AR6csBvApHHNl/vI1Bx" crossorigin="anonymous">
|
||||||
<div class="d-flex flex-column min-vh-100" id="wrapper">
|
</head>
|
||||||
<!-- Sidebar-->
|
|
||||||
|
<body>
|
||||||
<!-- Page content wrapper-->
|
<div class="d-flex flex-column min-vh-100" id="wrapper">
|
||||||
<div id="page-content-wrapper">
|
<!-- Sidebar-->
|
||||||
<!-- Top navigation-->
|
|
||||||
|
<!-- Page content wrapper-->
|
||||||
<!-- Page content-->
|
<div id="page-content-wrapper">
|
||||||
<div class="container">
|
<!-- Top navigation-->
|
||||||
<div class="col-12">
|
|
||||||
|
<!-- Page content-->
|
||||||
|
<div class="container">
|
||||||
|
<div class="col-12">
|
||||||
<h1>Melyek az ősi magyar kutyáink?</h1>
|
<h1>Melyek az ősi magyar kutyáink?</h1>
|
||||||
<hr>
|
<hr>
|
||||||
|
|
||||||
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is.
|
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős
|
||||||
|
és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és
|
||||||
Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának.
|
gulyáinak is.
|
||||||
|
|
||||||
<ul style="text-align: center;">
|
|
||||||
<li class="listacucc">Drótszőrű magyar vizsla</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Erdélyi kopó</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Komondor</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Kuvasz</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Magyar agár</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc"> Mudi</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Puli</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Pumi</li>
|
|
||||||
<li class="listacucc">Rövidszőrű magyar vizsla</li>
|
|
||||||
</ul>
|
|
||||||
|
|
||||||
<div class="row">
|
|
||||||
|
|
||||||
<div class="col-6">
|
|
||||||
<h2>A komondor és a kuvasz</h2>
|
|
||||||
<img src="komondor.jpg" style="width:100px ; ">
|
|
||||||
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.
|
|
||||||
|
|
||||||
<h2>A magyar vizsla</h2>
|
|
||||||
<img src="vizsla.jpg" style="width:100px ;">
|
|
||||||
A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették.
|
|
||||||
|
|
||||||
</div>
|
|
||||||
<div class="col-6">
|
|
||||||
<h2>A puli, a pumi és a mudi</h2>
|
|
||||||
<img src="puli.jpg" style="width:100px ;">
|
|
||||||
A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.
|
|
||||||
|
|
||||||
<h2>A magyar agár</h2>
|
|
||||||
<img src="agar.jpg" style="width:100px ; ">
|
|
||||||
Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza.
|
|
||||||
|
|
||||||
<h2>Az erdélyi kopó</h2>
|
|
||||||
<img src="kopo.jpg" style="width:100px ;">
|
|
||||||
Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.
|
|
||||||
|
|
||||||
</div>
|
|
||||||
</div>
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek
|
||||||
|
a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a
|
||||||
|
népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira
|
||||||
|
megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának.
|
||||||
|
|
||||||
|
<ul style="text-align: center;">
|
||||||
|
<li class="listacucc">Drótszőrű magyar vizsla</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Erdélyi kopó</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Komondor</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Kuvasz</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Magyar agár</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc"> Mudi</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Puli</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Pumi</li>
|
||||||
|
<li class="listacucc">Rövidszőrű magyar vizsla</li>
|
||||||
|
</ul>
|
||||||
|
|
||||||
|
<div class="row">
|
||||||
|
|
||||||
|
<div class="col-6">
|
||||||
|
<h2>A komondor és a kuvasz</h2>
|
||||||
|
<img src="komondor.jpg" style="width:100px ; ">
|
||||||
|
<p>
|
||||||
|
Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E
|
||||||
|
nagytermetű,
|
||||||
|
erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló
|
||||||
|
magyarok
|
||||||
|
nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint
|
||||||
|
például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és
|
||||||
|
terelésre,
|
||||||
|
a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya,
|
||||||
|
amely
|
||||||
|
már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
<h2>A magyar vizsla</h2>
|
||||||
|
<img src="vizsla.jpg" style="width:100px ;">
|
||||||
|
<p>
|
||||||
|
A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki,
|
||||||
|
az
|
||||||
|
apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival,
|
||||||
|
stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban
|
||||||
|
háttérbe
|
||||||
|
szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét
|
||||||
|
életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is
|
||||||
|
kitenyésztették.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
<div class="col-6">
|
||||||
|
<h2>A puli, a pumi és a mudi</h2>
|
||||||
|
<img src="puli.jpg" style="width:100px ;">
|
||||||
|
<p>
|
||||||
|
A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények
|
||||||
|
ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok
|
||||||
|
oldalán
|
||||||
|
tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi
|
||||||
|
kedvenc, vagy a porták éber őre.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
<h2>A magyar agár</h2>
|
||||||
|
<img src="agar.jpg" style="width:100px ; ">
|
||||||
|
<p>
|
||||||
|
Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar
|
||||||
|
törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX.
|
||||||
|
században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét
|
||||||
|
finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második
|
||||||
|
világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették
|
||||||
|
vissza.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
<h2>Az erdélyi kopó</h2>
|
||||||
|
<img src="kopo.jpg" style="width:100px ;">
|
||||||
|
<p>
|
||||||
|
Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a
|
||||||
|
magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival
|
||||||
|
keveredtek. A
|
||||||
|
második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem
|
||||||
|
eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a
|
||||||
|
fajtát.
|
||||||
|
</p>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
|
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
<hr>
|
|
||||||
<footer id="sticky-footer" class="flex-shrink-0 " style="padding-top: 80px;">
|
|
||||||
<div class="container-fluid " style="text-align: left;">
|
|
||||||
Felhasznált források:
|
|
||||||
|
|
||||||
<a href="http://www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/oshonos-kutyaink-kuvasz-komondor-magyar-vizsla-puli-pumi-mudi-magyar-agar-erdelyi-kopo/2235/"> Melyek az ősi magyar kutyáink?</a>
|
|
||||||
</div>
|
|
||||||
</footer>
|
|
||||||
</div>
|
</div>
|
||||||
|
<hr>
|
||||||
|
<footer id="sticky-footer" class="flex-shrink-0 " style="padding-top: 80px;">
|
||||||
</body>
|
<div class="container-fluid " style="text-align: left;">
|
||||||
</html>
|
Felhasznált források:
|
||||||
|
|
||||||
|
<a
|
||||||
|
href="http://www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/oshonos-kutyaink-kuvasz-komondor-magyar-vizsla-puli-pumi-mudi-magyar-agar-erdelyi-kopo/2235/">
|
||||||
|
Melyek az ősi magyar kutyáink?</a>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
</footer>
|
||||||
|
</div>
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
</body>
|
||||||
|
|
||||||
|
</html>
|
||||||
Loading…
Reference in New Issue
Block a user