<!DOCTYPE html> <html lang="hu"> <head> <meta charset="UTF-8"> <meta http-equiv="X-UA-Compatible" content="IE=edge"> <meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1.0"> <title>Magyarországi kutyafajták</title> <link rel="stylesheet" href="bootstrap-5.2.1-dist/css/bootstrap.min.css"> <link rel="stylesheet" href="magyarkutyak.css"> </head> <body> <div class="container"> <h1>Melyek az ősi magyar kutyáink?</h1> Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagy termetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak is. Ha szigorúan értelmezzük az őshonos kifejezést, akkor csak azokat az állatokat soroljuk ide, amelyek a Kárpát-medencében éltek a honfoglalás körüli időben, vagy a magyarokkal jöttek ide keletről a népvándorlás során. Ezeknek a fajtáknak a nagy része azonban már régen kipusztult, vagy annyira megváltozott, hogy aligha nevezhető ugyanannak a fajtának. <ul> <li>Drótszőrű magyar vizsla</li> <li>Erdélyi kopó</li> <li>Komondor</li> <li>Kuvasz</li> <li>Magyar agár</li> <li>Mudi</li> <li>Puli</li> <li>Pumi</li> <li>Rövidszőrű magyar vizsla</li> </ul> <div class="row"> <div class="col-6 hasab"> <h2>A komondor és a kuvasz</h2> <p>Legrégebbi megmaradt állatfajtánknak talán a kuvasz és a komondor tekinthető. E nagytermetű, erős és bátor fehér színű kutyák kísérői, terelői, őrzői lehettek már a honfoglaló magyarok nyájainak és gulyáinak, és valószínűleg jobban hasonlítottak jelenlegi formájukra, mint például ősi szarvasmarhánk a magyar szürkére. A kuvaszt elsősorban vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre használták. Mindkettő megvesztegethetetlen, bátor, kemény kutya, amely már csak mérete folytán is szeretetteljes, de határozott gazdák kezébe való.</p> <h2>A magyar vizsla</h2> <p>A magyar vizslát a XIV-XV. században a pannon kopó egyes változataiból alakították ki, az apróvad vadászatára. A török uralom alatt kereszteződött a törökök sárga kutyáival, stabilizálódott a színe, és egyre homogénebb lett. Az 1900-as évek elejére azonban háttérbe szorult, és úgy lecsökkent az állománya, hogy nemzeti összefogással sikerült csak ismét életre kelteni ezt a kiváló állatot. Az 1930-as években drótszőrű változatát is kitenyésztették.</p> </div> <div class="col-6 hasab"> <h2>A puli, a pumi és a mudi</h2> <p>A puli, a pumi és a mudi igazi terelő munkakutya, amelyek a megváltozott körülmények ellenére ma is alkalmasak erre a munkára. Ennek ellenére alig látunk a mai juhászok oldalán tisztavérű pulit. A másik két fajta gyakrabban előfordul. Legtöbbjük azonban ma már házi kedvenc, vagy a porták éber őre.</p> <h2>A magyar agár</h2> <p>Legősibb vadászkutyánk a magyar agár, amelyet szintén keletről hoztak magukkal a magyar törzsek, évszázadokon át a lovas vadászatok nélkülözhetetlen szereplője volt. A XIX. században erősen átkeresztezték a fajtát az akkor divatos angol agárral, amely küllemét finomította, de belső tulajdonságai, ellenálló képessége kitartása megmaradt. A második világháború után csaknem teljesen eltűnt, nehezen fellelt néhány egyedéből tenyésztették vissza.</p> <h2>Az erdélyi kopó</h2> <p>Az erdélyi kopó elődje a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki a magyarok sárga vadászkutyáiból, amelyek az eredetileg itt élő népek kutyáival keveredtek. A második világháborút követően hasonlóan a magyar agárhoz üldözött fajta lett, csaknem eltűnt, de sikerült néhány egyedet kimenteni Erdély területéről, és újraéleszteni a fajtát.</p> </div> Felhasznált források: http://www.haziallat.hu/kutya/kutyafajtak/oshonos-kutyaink-kuvasz-komondor-magyar-vizsla-puli-pumi-mudi-magyar-agar-erdelyi-kopo/2235/ Melyek az ősi magyar kutyáink? </div> </div> </body> </html>