50 lines
4.4 KiB
HTML
50 lines
4.4 KiB
HTML
|
<!DOCTYPE html>
|
|||
|
|
<html lang="Hu">
|
|||
|
|
<head>
|
|||
|
|
<meta charset="utf-8">
|
|||
|
|
<title> A kacsák</title>
|
|||
|
|
<link href="https://cdn.jsdelivr.net/npm/bootstrap@5.0.2/dist/css/bootstrap.min.css" rel="stylesheet" integrity="sha384-EVSTQN3/azprG1Anm3QDgpJLIm9Nao0Yz1ztcQTwFspd3yD65VohhpuuCOmLASjC" crossorigin="anonymous">
|
|||
|
|
<link rel="stylesheet" href="style.css">
|
|||
|
|
</head>
|
|||
|
|
<body>
|
|||
|
|
<header>
|
|||
|
|
<h1>A kacsák és a libák anatipestifer-betegsége</h1>
|
|||
|
|
<nav class="navbar navbar-expand-lg navbar-light tusjak">
|
|||
|
|
<a class="navbar-brand" href="#">Navbar</a>
|
|||
|
|
<button class="navbar-toggler" type="button" data-toggle="collapse" data-target="#navbarNavAltMarkup" aria-controls="navbarNavAltMarkup" aria-expanded="false" aria-label="Toggle navigation">
|
|||
|
|
<span class="navbar-toggler-icon"></span>
|
|||
|
|
</button>
|
|||
|
|
<div class="collapse navbar-collapse" id="navbarNavAltMarkup">
|
|||
|
|
<div class="navbar-nav">
|
|||
|
|
<a class="nav-item nav-link active" href="#">Kicsikacsa <span class="sr-only">(current)</span></a>
|
|||
|
|
<a class="nav-item nav-link" href="#">Ezek nem verebek</a>
|
|||
|
|
<a class="nav-item nav-link" href="#">Gabó(veréb)</a>
|
|||
|
|
<a class="nav-item nav-link disabled" href="#">Mezei</a>
|
|||
|
|
</div>
|
|||
|
|
</div>
|
|||
|
|
</nav>
|
|||
|
|
</header>
|
|||
|
|
<section id="bevezeto">
|
|||
|
|
<p>Történet. Az anatipestifer betegséget növendék ludakban az elsők között Riemer (1904) tanulmányozta, és a kórokozót Bacillus septicaemiae anserinum exsudativaenek nevezte el. Az USA-ban a kórkép kacsában észlelt formáját Pfeifferella anatipestifer okozta új betegségként írták le (Hendrickson és Hilbert, 1932). A betegséget nevezték kacsaseptikaemiának (Graham és mtsai., 1938), a kacsák fertőző serositisének (Dougherty és mtsai., 1955) stb. A kórokozó rendszertani helye is sokáig tisztázatlan maradt, tekintették Pasteurellának, Morexellának stb., jelenleg a Riemerella anatipestifer a kórokozó neve.</p>
|
|||
|
|
</section>
|
|||
|
|
<aside>
|
|||
|
|
Többnyire a növendék kacsák, ritkábban más baromfifajok (lúd, pulyka) heveny septikaemiával és a savóshártyák gyulladásával járó betegsége.
|
|||
|
|
</aside>
|
|||
|
|
<section>
|
|||
|
|
<p>Kóroktan. A Riemella anatipestifer Gram-negatív, a pasteurellákhoz hasonló, rövid, pálcika alakú baktérium. Legjobban élesztőkivonatot és főtt vért is tartalmazó táptalajokon tenyészthető, 10% szén-dioxidot is tartalmazó légtérben. Agglutinációs és gélprecipitációs próbákkal, felületi antigénjeik alapján, a különböző madárfajokból és földrajzi régiókból származó törzsek ez ideig 21 szerotípusba sorolhatók (Pathanasophon és mtsai., 1995), amelyek közül az 1-es típus fordul elő a leggyakrabban. A törzsek virulenciája változó. Ellenálló képességük kicsi, nyálkás váladékokban, vízben 2–4 hétig életképesek maradnak.</p>
|
|||
|
|
</section>
|
|||
|
|
<section>
|
|||
|
|
<article>
|
|||
|
|
<h2>kórokozó</h2>
|
|||
|
|
<p>A kórokozó iránt legfogékonyabbak a 2 hónap alatti kacsák (a mosusz kacsák is), a kor előrehaladtával a betegség lefolyása lassabb és idült formákban nyilvánul meg. A kacsákon kívül a betegséget megállapították libákban, hattyúkban, pulykákban, fácánokban, csirkékben, gyöngytyúkokban és fürjekben is.</p>
|
|||
|
|
</article>
|
|||
|
|
<article>
|
|||
|
|
<h2>Kórfejlődés</h2>
|
|||
|
|
<p>Kórfejlődés. A kórokozó többnyire szájon át jut a szervezetbe, de előfordul a bőrsérüléseken (esetleg szúnyogcsípéssel) való behatolás is. Izolálták a kórokozót embrionált lúdtojásból is, így a germinatív fertőzés lehetősége sem zárható ki. Fiatal állatokban septikaemia alakul ki, amely rövid idő alatt elhullásra vezet. Növendékekben a kórokozó az erek endothel rétegének sérülése és a kapillárisok átjárhatóvá tételével szisztémás coagulopathiát idéz elő. Ez a gyulladásos-exsudatív folyamat elsősorban a szerveket fedő és a hasüreg savóshártyáján, valamint a légzőszervekben zajlik le. A betegség lefolyásában a kedvezőtlen higiéniai viszonyoknak, takarmányártalmaknak (mycotoxicosisoknak) és társfertőzéseknek (mycoplasmosisoknak) jelentős szerepe van, bár ennek kiderítése nem mindig sikerül.</p>
|
|||
|
|
</article>
|
|||
|
|
</section>
|
|||
|
|
<footer>
|
|||
|
|
<p>Lábrész Adatkezelési tájékoztató, kapcsolat stb.</p>
|
|||
|
|
</footer>
|
|||
|
|
</body>
|
|||
|
|
</html>
|