valami
This commit is contained in:
commit
6a1d14b45c
30
index.html
Normal file
30
index.html
Normal file
|
@ -0,0 +1,30 @@
|
||||||
|
<!DOCTYPE html>
|
||||||
|
<html lang="hu">
|
||||||
|
<head>
|
||||||
|
<meta charset="UTF-8">
|
||||||
|
<meta http-equiv="X-UA-Compatible" content="IE=edge">
|
||||||
|
<meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1.0">
|
||||||
|
<link rel="stylesheet" href="style.css">
|
||||||
|
<title>Cím</title>
|
||||||
|
</head>
|
||||||
|
<body>
|
||||||
|
<header>
|
||||||
|
James Webb űrtávcső
|
||||||
|
</header>
|
||||||
|
<nav> Bruh</nav>
|
||||||
|
<aside>
|
||||||
|
Itt látható a távcsőről egy kép <br>
|
||||||
|
<img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6a/JWST_spacecraft_model_2.png/1024px-JWST_spacecraft_model_2.png" alt="távcső" title="távcső">
|
||||||
|
</aside>
|
||||||
|
<article>
|
||||||
|
<section>A James Webb űrtávcső (angolul: James Webb Space Telescope, rövidítve JWST, korábban NGST, azaz Next Generation Space Telescope – „következő generációs űrtávcső”) egy 6,5 méter átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső. Át fogja venni a Hubble űrtávcső (ami egyébként működésben marad) helyét, mint a NASA legfontosabb asztrofizikai projektje, a valaha épített legjobb űrteleszkóp. Érzékeny műszereinek köszönhetően képes lesz a legtávolabbi objektumokat és eseményeket megfigyelni az világegyetemben, mint az első galaxisok kialakulását. Közösen építette meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség. 2002-ben nevezték el James Webbről, a NASA második igazgatójáról. Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt először 2019-re tolódott.[2] A távcső indítására 2021. december 25-én került sor 12:20-kor (UTC szerint), a Guyana Űrközpontból, Dél-Amerika északkeleti partjáról. A projekt irányítását a Goddard Űrközpontból végzik.</section>
|
||||||
|
<section>Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű, viszont főtükre sokkal nagyobb, 6,5 méter, a Hubble 2,4 méteres tükréhez képest. A Hubble-lel ellentétben, amely az ultraviola és az infravörös sugárzáshoz közeli (0,1–1 μm) spektrumon végez vizsgálatokat, a JWST alacsonyabb frekvenciát fog megfigyelni (0,6–28,3 μm), aminek köszönhetően magas vöröseltolódású objektumokat is lát majd, amelyek a Hubble-nek túl távol vannak.[3] Megfelelő működéséhez nagyon hidegen kell tartani a távcsövet (50 K avagy −223 °C alatt),[4] hogy megfelelően tudja végezni megfigyeléseit, ezért a pályája a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange 2 pontjának közelében lesz (0,010 CsE távolságra a Földtől).[5] Ezen a ponton ugyanis teniszpálya-méretű napernyője segítségével egyszerre ki tudja takarni a Nap, a Föld és a Hold zavaró infravörös sugárzását, ami egyébként melegíthetné a rendszert.</section>
|
||||||
|
<section>Az első fejlesztések 1996-ban kezdődtek meg és 2007-re készült volna el, 500 millió dollárból, de sokszor újratervezték és elhalasztották a projektet. Előzetes költségvetése szerint összköltsége kb. 4500 millió dollár, melyből nagyjából 300 millió eurót az ESA áll, ez magában foglalja a JWST űrbejuttatását is,[6] továbbá a Kanadai Űrhivatal 39 millió kanadai dollárral járul hozzá a projekthez. A költségek azóta többszörösére nőttek, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint átléphetik a 8,8 milliárd dolláros határt.[7][8] Az építését 2016-ban fejezték be, ekkor kezdődött el a tesztelési időszak.[9][10] 2018 márciusában ismét elhalasztották az indítását, mikor az egyik nappajzsa elszakadt.[11] 2020 márciusában felfüggesztették a tesztelését a Covid19-pandémia miatt.[12] A munkálatok újraindítását követően 2021. október 31-re helyezték a tervezett indítást,[13] de az Ariane–5 hordozórakétával felmerült problémák miatt december 25-ig kellett várni az indításával.[14][15][16] A startra a tervezett időpontban került sor az Ariane VA256 űrrepülés alatt, a távcső 27 perccel az indítás után vált le a hordozórakétáról. A hordozórakétáról való leválást követően sikeresen megtörtént a távcső saját energiaellátására való átállása.[17][18] A távcső megérkezett megfigyelőpontjára és az első képeit is kiadták.</section>
|
||||||
|
</article>
|
||||||
|
<footer>
|
||||||
|
Az alábbi linken elérhető a nasa leírása a teleszkópról: <a href="https://www.nasa.gov/mission_pages/webb/main/index.html" target="_blank">ide kattints</a>
|
||||||
|
<br>
|
||||||
|
Az oldalt <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/James_Webb_%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91#:~:text=A%20James%20Webb%20%C5%B1rt%C3%A1vcs%C5%91%20%28angolul%3A%20James%20Webb%20Space,megfigyelni%20az%20vil%C3%A1gegyetemben%2C%20mint%20az%20els%C5%91%20galaxisok%20kialakul%C3%A1s%C3%A1t." target="_blank">ez</a> a wikipédia cikk ihlette.
|
||||||
|
</footer>
|
||||||
|
</body>
|
||||||
|
</html>
|
42
style.css
Normal file
42
style.css
Normal file
|
@ -0,0 +1,42 @@
|
||||||
|
body{
|
||||||
|
background-color: #FF00FF;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
header{
|
||||||
|
background-color: blue;
|
||||||
|
color: aliceblue;
|
||||||
|
font-size: large;
|
||||||
|
font-weight: bold;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
section{
|
||||||
|
text-align: justify;
|
||||||
|
background-color: aqua;
|
||||||
|
border: 1px solid black;
|
||||||
|
padding: 10px;
|
||||||
|
margin-bottom: 10px;
|
||||||
|
width: 55%;
|
||||||
|
border-radius: 15px;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
aside{
|
||||||
|
width: 40%;
|
||||||
|
float: right;
|
||||||
|
background-color: darkblue;
|
||||||
|
border: 1px solid black;
|
||||||
|
color: aliceblue;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
nav{
|
||||||
|
width: 100%;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
footer{
|
||||||
|
text-align: center;
|
||||||
|
}
|
||||||
|
|
||||||
|
img{
|
||||||
|
max-width: 300px;
|
||||||
|
vertical-align: middle;
|
||||||
|
}
|
Loading…
Reference in New Issue
Block a user