varromateistvan/1010-doga
1
0
Fork 0
Code Issues Pull Requests Projects Releases Wiki Activity

majdnemkész

Browse Source
This commit is contained in:
varromateistvan 2022-10-10 10:17:34 +02:00
parent ec58ad8d8b
commit 4d449dff7a
2 changed files with 139 additions and 38 deletions
Show Stats Download Patch File Download Diff File Expand all files Collapse all files

12
nyomtatas.css
View File

@ -6,6 +6,7 @@ body{
background-position: center;
height: 250px;
padding-top: 75px;
background-image: url(drukletters.jpg);
}
.bg-fej h1{
@ -42,3 +43,14 @@ a {
visibility:hidden;
}
#szelesseg{
margin-top: 0px;
margin-bottom: 15px;
vertical-align: middle;
}
#magassag{
margin-top: 0px;
margin-bottom: 15px;
vertical-align: middle;
}

165
nyomtatas.html
View File

@ -1,52 +1,141 @@
<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
<title>Forrásoldal</title>
<title>Nyomtatás</title>
<meta name="viewport" content="width=device-width, initial-scale=1">
<link rel="stylesheet" href="css/bootstrap.min.css">
<script src="js/bootstrap.min.js"></script>
<link rel="stylesheet" href="nyomtatas.css">
<script src="nyomtatas.js"></script>
</head>
<body>
<div class="jumbotron bg-fej text-center">
<h1>Nyomtatás</h1>
</div>
<div class="container">
<div class="row">
<div class="col-md-12">
<h3>Nyomtatási eljárások</h3>
<p>A nyomtatás dokumentumok sokszorosítására szolgáló eljárás. Kínában már a 8. században feltalálták, Európában viszont csak a reneszánsz korban jelent meg, a Johannes Gutenberg-féle nyomdaprés volt az első európai nyomdagép. Az évszázadok során sok eltérő nyomtatási eljárás fejlődött ki.</p>
<div class="jumbotron bg-fej text-center">
<h1>Nyomtatás</h1>
</div>
<div class="container">
<div class="row">
<div class="col-md-12">
<h3>Nyomtatási eljárások</h3>
<p>A nyomtatás dokumentumok sokszorosítására szolgáló eljárás. Kínában már a 8. században feltalálták, Európában
viszont csak a reneszánsz korban jelent meg, a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg"
target="_blank">Johannes Gutenberg</a>-féle nyomdaprés volt az első európai nyomdagép. Az évszázadok során
sok eltérő nyomtatási eljárás fejlődött ki.</p>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Magasnyomtatás</h3>
<p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy
868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez
nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely
abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével
a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel
is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.
<img src="kezi_szedes.jpg" class="img-thumbnail" alt="Kézi szedés" title="Kézi szedés">
</p>
</div>
<div class="col-md-4">
<h3>Síknyomtatás</h3>
<p>1796-ban <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Alois_Senefelder" target="_blank">Alois Senefelder</a>
feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított
rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ,
melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a
fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.
<img src="ofszet_nyomogep.jpg" class="img-thumbnail" alt="Ofset nyomógép" title="Ofset nyomógép"></p>
<p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak.
Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási
forma.</p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Szitanyomtatás</h3>
<p>A 19. században újra felbukkan egy némileg feledésbe merült technológia, a szitanyomtatás. A textiliparban
használják, ahol filmnyomásnak nevezték el. Főleg a lyoni selyemiparban volt használatos, selymek díszítésére.
Kialakulásáról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt
használták textilfestésre. A formát fakeretbe erősített emberi haj, később selyemszál alkotja, ráragasztott
rizspapírból kivágott sablonnal. A módszer maga nem sokat változott, de ma már modernebb anyagokat és
gyártástechnológiát alkalmaznak. A különböző sűrűségű szitaszövetekből sok esetben fototechnikai úton készítik
a nyomóformát. Szitanyomtatással olyan anyagok állíthatók elő, amik mással csak nehezen, vagy egyáltalán nem.
Manapság is a textilipar használja leginkább, de így gyártják például a közúti jelzőtáblákat is. Papírra is
nyomnak vele, általában kis példányszámú névjegyek, plakátok gyártására ideális, de sok esetben használják
ofszetnyomatok díszítő jellegű felülnyomására többnyire színtelen UV fényre száradó lakkokkal. Ezek mellett a
művészetben is használatos grafikai eljárás. </p>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-4">
<h3>Mélynyomtatás</h3>
<p>A 20. század elején tökéletesítik a mélynyomtatást, melynek elve az őskorig nyúlik vissza, majd később az
ötvösművészek fejlesztették tovább. A 15. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb
árnyalatok visszaadását is lehetővé tették. Ez az eljárás kimondottan művészeti célokra volt használatos.
Klics Károly angliai útja során megismerkedik <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Henry_Fox_Talbot"
target="_blank">William Henry Fox Talbot</a> találmányával, melynek lényege az, hogy bizonyos sók
nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékenyekké válnak. Emellett tanulmányozza az akkori modern textiliparban
használt mélynyomó gépeket. Ezeket az ismereteket felhasználva kifejleszti a fényképészeti úton történő
formakészítést, és a rácsmélynyomtatást. Lényegében az ő találmányát hívjuk ma hagyományos értelemben
mélynyomtatásnak. Ezt az elvet alkalmazzák a tamponnyomtatásban is, mely hasonlóan az ofszetnyomtatáshoz, egy
közvetett nyomtatási forma. Először egy rugalmas anyagra mélynyomtatással juttatják a festéket, aztán ezt az
anyagot nyomják a nyomandó felületre. Az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy nem csak sík felületnél
használható. Manapság többek közt ajándék, és reklámtárgyak (például tollak, öngyújtók) esetében alkalmazzák.
</p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Digitális eljárások</h3>
<p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg
szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a
nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi
számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra
kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak
mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500
példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség.
<img src="nyomdagep_pultja.jpg" class="img-thumbnail" alt="Nyomdagép pultja" title="Nyomdagép pultja "> </p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-">
<p><h3>Plakátnyomtatás</h3></p>
<p>Egy színes plakát nyomtatásának költségét meghatározó tényezők többek közt a
<ul>
<li>papírlap minősége</li>
<li>papírlapmérete</li>
</ul>
</p>
<p>A következő űrlapon plakátnyomtatáshoz lehet árat kalkulálni:</p>
<form class="bg-torzs p-3 text-center">
<label for="szelesseg">Szélesség (mm):</label>
<input type="number" class="form-control" id="szelesseg" min="10" max="1000" value="297" />
<label for="magassag">Magasság (mm):</label>
<input type="number" class="form-control" id="magassag" min="10" max="1400" value="420" />
<label for="ptip">Papírtípus:</label>
<select class="form-control" id="papirtipus">
<option value="32">Matt, vastag, általános papír (120g/m³)</option>
<option value="38">Pauszpapír (115g/m³)</option>
<option value="45">Matt, normál, fotópapír (180g/m³)</option>
<option value="45">Fényes, normál, fotópapír (200g/m³)</option>
<option value="45">Szatén, normál, fotópapír (190g/m³)</option>
<option value="65">Művész, kreatív, kartonpapír (300g/m³)</option>
</select>
<input type="button" value="Kalkuláció" id="kalkulalGomb" onclick="kalkulal()" />
<div id="valasz">
<p>A kalkuláció alapja:</p>
<ul>
<li>területe: <span id="terulet"></span> dm<sup>2</sup></li>
<li>papírköltség: <span id="papir"></span> Ft/dm<sup>2</sup></li>
</ul>
<h2><span id="koltseg">?</span> Ft</h2>
</div>
</form>
</div>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Magasnyomtatás</h3>
<p>A nyomtatás Kínában már a 8. században feltehetőleg ismert volt. A ma ismert legrégebbi bizonyíték egy 868-ban készült Gyémánt szútra, de a források alapján már 812-től papírpénzt is előállítottak, amelyhez nélkülözhetetlen a nyomtatás. A magasnyomtatás kezdetleges formáját, a fadúcos nyomtatást alkalmazták, amely abból állt, hogy egy kézzel vésett falapot befestékeztek, majd egy papírlapot ráterítettek, és száraz kefével a hátoldalát dörzsölve hozzásimították. Ugyanekkor már megpróbálkoztak fából faragott, szedhető írásjegyekkel is, jó néhány nyomtatott könyvet készítettek, de az eljárás nem terjedt el széles körben.</p>
</div>
<div class="col-md-4">
<h3>Síknyomtatás</h3>
<p>1796-ban Alois Senefelder feltalálja a litográfiát, és ezzel együtt kidolgozta a síknyomtatás elvét. Először maratással kialakított rézlemezt használ magasnyomóformaként, majd olcsóbb anyagokat keres. Kísérletei közben mészkövet is használ, melynél véletlenül felfedezi, hogy a vizes felületen nem tapad meg a festék. Az ő nevéhez fűződik még a fémfelületről történő síknyomtatás bevezetése is.</p>
<p>Ugyanez az elv az alapja a bádognyomtatásnak is, melyet plakátgyártásnál, konzervdoboz gyártásnál használtak. Szintén ebből fejlődött ki a ma leginkább elterjedt ofszetnyomtatás, mely szintén egy közvetett nyomtatási forma.</p>
</div>
<div class="col-md-4 bg-torzs">
<h3>Szitanyomtatás</h3>
<p>A 19. században újra felbukkan egy némileg feledésbe merült technológia, a szitanyomtatás. A textiliparban használják, ahol filmnyomásnak nevezték el. Főleg a lyoni selyemiparban volt használatos, selymek díszítésére. Kialakulásáról keveset tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt használták textilfestésre. A formát fakeretbe erősített emberi haj, később selyemszál alkotja, ráragasztott rizspapírból kivágott sablonnal. A módszer maga nem sokat változott, de ma már modernebb anyagokat és gyártástechnológiát alkalmaznak. A különböző sűrűségű szitaszövetekből sok esetben fototechnikai úton készítik a nyomóformát. Szitanyomtatással olyan anyagok állíthatók elő, amik mással csak nehezen, vagy egyáltalán nem. Manapság is a textilipar használja leginkább, de így gyártják például a közúti jelzőtáblákat is. Papírra is nyomnak vele, általában kis példányszámú névjegyek, plakátok gyártására ideális, de sok esetben használják ofszetnyomatok díszítő jellegű felülnyomására többnyire színtelen UV fényre száradó lakkokkal. Ezek mellett a művészetben is használatos grafikai eljárás. </p>
</div>
</div>
<div class="row">
<div class="col-md-6">
<h3>Mélynyomtatás</h3>
<p>A 20. század elején tökéletesítik a mélynyomtatást, melynek elve az őskorig nyúlik vissza, majd később az ötvösművészek fejlesztették tovább. A 15. századig kézzel vésték a formákat. Majd savas maratással finomabb árnyalatok visszaadását is lehetővé tették. Ez az eljárás kimondottan művészeti célokra volt használatos. Klics Károly angliai útja során megismerkedik William Henry Fox Talbot találmányával, melynek lényege az, hogy bizonyos sók nagymolekulájú szerves anyagban fényérzékenyekké válnak. Emellett tanulmányozza az akkori modern textiliparban használt mélynyomó gépeket. Ezeket az ismereteket felhasználva kifejleszti a fényképészeti úton történő formakészítést, és a rácsmélynyomtatást. Lényegében az ő találmányát hívjuk ma hagyományos értelemben mélynyomtatásnak. Ezt az elvet alkalmazzák a tamponnyomtatásban is, mely hasonlóan az ofszetnyomtatáshoz, egy közvetett nyomtatási forma. Először egy rugalmas anyagra mélynyomtatással juttatják a festéket, aztán ezt az anyagot nyomják a nyomandó felületre. Az anyag rugalmassága lehetővé teszi, hogy nem csak sík felületnél használható. Manapság többek közt ajándék, és reklámtárgyak (például tollak, öngyújtók) esetében alkalmazzák. </p>
</div>
<div class="col-md-6 bg-torzs">
<h3>Digitális eljárások</h3>
<p>A számítástechnika fejlődésével fokozatosan épültek be a nyomdaiparba. Először a fényszedésnél jelentek meg szövegek szerkesztésénél, tördelésénél, majd a fényképészetben is elterjedtek. Ezután megjelentek a nyomóformakészítésben is. Legelterjedtebb formája az ofszetnyomtatásnál alkalmazott CTP. A személyi számítógépekhez használt nyomtatók ugyan már régóta digitális eljárásokkal működnek, de nyomdászati célokra kevés területen használják. A hagyományosan nyomóformáról történő nyomtatással szemben eléggé lassúnak mondható. Eleinte kisebb példányszámú, kevésbé igényes termékeket gyártottak vele, de napjainkban akár 4-500 példányszámú nyomatok gazdaságos, jó minőségű nyomtatására is van lehetőség. </p>
</div>
</div>
</div>
</body>
</html>
</html>